Általában három dologra nem sajnálom az időmet: a természetjárásra, az olvasásra, és a történetírásra. A kirándulásért való rajongásom annyira jellegzetes, hogyha elutazom valahová, rögtön rákeresek: ugye van a közelben jelzett túraútvonal vagy tanösvény? Ami helyszín a lakóhelyemtől egy-másfél órán belül megközelíthető a Bulbommal (aka Nissan Micra), oda elmegyek.
Idén 31 természeti helyszínre jutottam el. Zömében egyedül kirándulok – szándékosan nem nevezem túrázásnak, mert nem időhöz és nem táv teljesítéséhez kötött tevékenység -, társam csupán a farkaslyuki “Jó szerencsét!” felirattal büszkélkedő díszfokosom. Számomra a természetben barangolás egyszerre kikapcsolódás és megérkezés magamhoz. Hátrahagyom a munkám, az embereket, a fejemben kavargó hétköznapokat és jelen vagyok. Eleinte záporoznak az aktuális történeteimmel kapcsolatos képek, kombinálok fejben egy érdekes jelenetet, vajon melyik működik jobban, néha egészen jó ötleteket rakok össze, aztán fokozatosan ez is elkopik. Onnantól teszem egyik lépést a másik után, néha megállok pihenni, még többet fotózni és elégedetten szemlélődöm.
Eseménydús, izgalmas évet hagytam magam mögött.
-> Megjelent Vétett út című regényem. Ennek köszönhetően dedikáltam a 28. nemzetközi könyvfesztiválon, könyvbemutatón vettem részt az őszi Margó fesztiválon, és élőben faggatott Domány Kati a regényem világáról.
-> Beválogatták Késésveszély című novellámat a GABO 2023. évi fantasztikus antológiájába.
-> “Hetedhét fantasy” címmel négyesben kiveséztük a folklór elemeket a magyar fantasy irodalomban.
A tőlem megszokott stílusú bejegyzéseket alkottam:
- beledöglesz és ünnepelnek
- felelősség, vállalás
- a szerkesztőről
- az író meztelen
- a siker tulajdonosa
- bajlódás és báj
- kutya kötelesség
Elindult a Kultúrház (1–2–3), benne olyan programokról, amiken részt vettem (pl. Pozsonyi Piknik, Erőművek éjszakája, kiállítások a Vigadóban), érdekes cikkekről (pl. a Pando, és Neumann120), olvasmányokról (idei nagy felfedezésem Gráczer történelmi krimije), filmekről (Siló, Scavengers reign, Lessons on chemistry sorozatok nálam taroltak), és világzenékről, amik megragadtak.
Évről-évre többet kapok mind magamtól, mind másoktól. Jó volna többet találkoznom személyesen a hozzám hasonló író-alkotó emberekkel, és továbbra is hálás vagyok azért, hogy módom nyílik alkotni. Annak a jele, hogy megtehetem: se egészségem nem akadályoz, se a megélhetésem nem vet gátat. Még él bennem a kíváncsiság, még van bennem történet.
Ami ennél is becsesebb, hogy akad, aki olvassa a műveimet. Ritka madár, aki ma pénzt ad ki könyvre. Az olyat meg kell becsülni. És aki ezen felül veszi a fáradtságot és ismeretlenül rám is ír, hogy jelezze, mennyire tetszett neki valamim, amit évekkel ezelőtt írtam, ott le a kalappal.
Köszönöm, és haladok tovább.
száz szónak is 